#magyar irodalom

 

Dragomán György, Garaczi László és Tolnai Ottó könyvéért is izgulhatunk az idei Aegon-díjátadón

Költő legelső regényével, író tizenöt évnyi novellával, vagy egy hatszáz oldalas verseskötet szerzője lesz a díjazott? Összeállt az Aegon-díj döntőseinek listája. Prózai művekben erős a mezőny: öt regény és két novelláskötet is szerepel a díjesélyesek között, mellettük három verseskötet versenyez. A díjazott 3 millió forintos elismerést kap, művének sikerét további több millió forint értékű médiamegjelenéssel támogatja a díjalapító Aegon Biztosító.

 

Mennyire emlékszik a magyar és a világirodalom legütősebb kezdőmondataira?

Tesztelje!

 

Farkas Zoltán: Egy párizsi torony és a magyar kulturkampf – videó

 

Dragomán György – Szabó T. Anna: A szerelem folyton lobogó láng

Életünk során sokszor a legapróbb részletekig megpróbáljuk racionalizálni a szerelmet. Az író–költő házaspár a leggondosabb tervezés ellenére hirtelen, váratlanul felbukkanó szerelmet vizsgálta meg. Amit aztán nem lehet racionalizálni, Valentin-nap ide vagy oda.

 

„A pedagógusok kiskorúsítása félelmetes”

Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.

 

„Gyerekek, nincs rajtam bugyi” – újabb 10 könyv, amit nagyon várunk

Weöres Sándor pajzán, és még kiadatlan gyerekversei, Gárdonyi Géza titkos öregkori naplója, Márai Szabad Európa Rádióban elmondott jegyzetei – a közeljövőben számos klasszikus magyar irodalmi csemegét adnak ki. Összeszedtünk ezekből tízet.

 

Hova pofozza az irodalmat a gerillaköltők társasága?

Már a gyerekcipője is gigantikus, ráadásul mindent magának akar a Magyarországon egyre népszerűbb slam poetry. Hány bölcsész kell egy vérátömlesztéshez? Ki megy estélyiben rapkoncetre? Hogyan lettünk a tízmillió költő országa? Utánajártunk, mi pofozza a magyar irodalmat.

 

Konrád György 80. És akkor mi van?

Elég sokan felköszöntötték innen-onnan a világról a születésnapja alkalmából Konrád Györgyöt. Magyarországról hivatalosan, akiknek dolguk szokott lenni a köszöntés, senki. Ne essünk már szét ennyire.

 

„Az archívumok felnyitása hamisítási vággyal jár” – írók egymás közt

Akár néhány fontos berúgás is bekerülhet egy ország kulturális archívumába. Fiatal és nem annyira fiatal írók, munka. Facebookon szerzett hírnév és késleltetett kielégülés, nagy színházi rendező és nagy kritikus szópárbaja, ezen kívül: rengeteg szó a betűkről Szigligeten. Helyszíni jelentés.

 

"Magyar vonatkozásod desszert" - interjú Krasznahorkai Lászlóval

Írói cinkosságról, filmről, adaptációról, Ginsbergről, és arról is beszél a hvg.hu-nak Krasznahorkai László, hogy jót tesz-e a melankóliának a halál. Az író a Sátántangó egyesült államokbeli megjelenése alkalmából amerikai felolvasókörúton járt.

 

Könyvhét nyolcvanharmadszor: placcon a magyar irodalom

Legalább néhány, „ünneprontó” politikai csetepatéktól mentes napban és persze minél több vásárlóban reménykednek a több mint nyolc évtizedes múltú könyvünnep szervezői és résztvevői.

 

Publishing Hungary: kiviszik a magyar irodalmat

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Könyvkiadás Kollégiuma meghívásos pályázatot írt ki Magyarország külföldi könyvvásárokon való részvételére, ezzel elindult a magyar irodalom nemzetközi népszerűsítését és idegen nyelveken való megjelentetését célzó Publishing Hungary program.

 

Csurka István két pályamódosítása: szalonokból a szalonképtelenségig

Többéves mellőzöttség után a rendszerváltás évében indult el a korábban évtizedekig szalonképes író, Csurka István a szalonképtelenség útján.

 

A „magyar Robinson” valahogy túléli, nyoma sincs a kultúrfölénynek

A Jelky András viszontagságos kalandjairól szóló könyveket az irodalomtörténet a Robinsonhoz hasonlítja. Bizonyos mozzanatok tényleg rokoníthatók, de lényegüket tekintve eltérő dolgokról van szó.

 

„Magyarországtól végképp elszakadni: ez mentálhigiéniai kérdés”

A napokban megjelent Mentés másként című, a Nobel-díjas Kertész Imre ezredforduló utáni feljegyzéseit közreadó kötet oldalain hasonló gondolatfutamok, jóval erőteljesebb megfogalmazásban is gyakorta felbukkannak.

 

Borjúgulyásdugulás nagysvádájú imposztorok között

Hiába kardoskodott ellene ötven éven át, az irodalomtörténeti legenda szerint Szentkuthy Miklós a „magyar Joyce”. Ráadásnak az Ulyssest még ő is fordította le. Nagy segítője Bartos Tibor volt, aki sokkal több, mint nagyszerű fordító és lelkiismeretes szerkesztő.

 

A Jobbik átírná az érettségi tételeket

A jobbikos Németh Zsolt kérdésére válaszoló Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint időt kell adni, hogy elváljon "az esetleges esztétikai érték és az esetleges erkölcsi érték - vagy mindkét téren az értéktelenség - pillanatnyi történelmi érzékenységünktől", amikor arról születik döntés, mely írók szerepelhetnek az érettségi tételekben.

 

Ingyen olvashatnának magyar verseket a New York-iak

Ötvenezer példányban jelentetné meg kortárs magyar szerzők angolra fordított műveit New Yorkban a Megint Nobel Alapítvány.